Sok zenével, a hangerőn sem spórolva, de minden bizonnyal nagyfokú hatékonysággal űzték a telet a felső tagozatosok az idei farsangon.

Az összetételét és tevékenységét tekintve is kiterjesztett énekkar nyitotta meg az idei felsős farsangi bált. A társaság ugyanis erre az alkalomra önkéntesekkel bővült, ráadásul táncra is kelt, így mutatva be a XX. század vázlatos zene- és tánctörténetét – a charleston-tól a lambadáig.

E közös bemelegítést különböző helyszíneken bonyolított vetélkedő követte, amelynek minden állomását más-más osztály gondolta és építette ki. Mivel az alap mindenütt kötelezően zenei vonatkozású volt, akadt néhány ismétlődő feladattípus. Visszatérő elemnek bizonyult a TOTÓ, a zenefelismerő vagy a puzzle, de ezek mindenhol kiegészültek egy-két további játékkal, unalmas ismétlődésről tehát szó sem volt. Egyébként is: mindenhol tarka társaság verődött össze, miután a diákok a saját osztályközösségük által választott zenei témához illően öltöztek, és maszkásan járták be a felsős tantermeket.

Az 5.a animációs filmek zenéit válogatta össze; náluk ennek megfelelően rajzfilmszereplőkkel találkozhattunk. Az 5.b a Queen együttes emlékét ápolta, a 6.a a 80-as évek diszkóinak világát mutatta be.

A 6.b keményen dolgozott a forgatag hosszú percei alatt. (Meg valószínűleg előtte is, mert a hamisítatlan hard rock hangulat érdekében az egész termet fekete lepellel vonták be.) Zenekarral (Nagy Vencel – gitár; Tokai Zoltán – dob, Fekete Luca és Hódoss Henriette osztályfőnök – elektromos zongora), tucatnyi vokalistával várták a bátor látogatókat. Végül is – mint énekelték – szükségük volt egy hősre…

A 7.a-sok ragaszkodtak tavalyi témájukhoz, és a latinos zászlót bontották ki újra, de azért tudtak újat mutatni. Például zászlós, kakukktojásos feladatuk kifejezetten ötletes változata volt a máshol is felbukkanó kirakósnak. A párhuzamos osztály, azaz a 7.b a rap népszerűsítését vállalta. Munkájuk nyomán néhány eredeti szöveg is született.

A 8.a eredeti ötletekkel fogadta az érdeklődő iskolatársakat. Hozzájuk, Made in Hungáriába már bejutni sem volt egyszerű, mert a limbólécet a két ajtófélfa közé helyezték el. De aki átbújt a léc alatt, bulizhatott is a nyolcadikosokkal. Bömbölt a megafon, a rádió, Mészöly Levi volt Frankó Jankó…

Ha valaki némi békére vágyott, jól tette, ha ezek után a 8.b-be látogatott el. A hippikorszakról szóló kvíz, vagy Ledő Attila tanár úr pszichedélikus változata egyformán nyugtató hatású volt.

Végső soron nem is ártott egy kis ellazulás, mert a vetélkedést követő diszkó elég pörgősre sikeredett. A két gimnazista, Jankovics Gyula és Martinecz Péter nem középiskolás fokon lovagolt a lemezeken.

Hálás köszönet nekik, és a büfé zavartalan működését biztosító szülőknek is a közreműködésért!